Az Európai Unió Bírósága október 3-án hozott ítéletében megsemmisítette a Mobilitási Csomag azon rendelkezését, amely előírja, hogy a nemzetközi fuvarozásban részt vevő járműveknek nyolchetente vissza kell térniük a vállalat központjába.
A Bíróság megállapította, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az intézkedés elfogadásakor több információra lett volna szüksége ahhoz, hogy igazolja annak arányosságát.
A Bíróság azonban elutasította a Litvánia, Bulgária, Románia, Ciprus, Magyarország, Málta és Lengyelország által előterjesztett egyéb kifogásokat. Ezek az országok a mobilitási csomag több kulcsfontosságú elemét támadták, többek között:
- 👉 A járművekben töltött heti pihenő tilalmát: A járművezetők nem tarthatnak rendszeres vagy kompenzált heti pihenőidőt a járművükben. Ez a szabály már a korábbi jogszabályokban is szerepelt, és a Bíróság ismét jóváhagyta.
- 👉 A járművezetők visszatérési kötelezettségét: a fuvarozóknak biztosítaniuk kell, hogy a járművezetők három- vagy négyhetente visszatérhessenek a működési központjukba vagy lakóhelyükre, hogy a heti pihenőidejüket kivegyék. A Bíróság kimondta, hogy ez a kötelezettség lehetővé teszi a járművezetők számára, hogy megválasszák, hol tartják meg pihenőidejüket.
- 👉 A kabotázsszabályokat: a Mobilitási Csomag négynapos várakozási időt vezetett be a kabotázstevékenységeket követően, hogy megakadályozza a fogadó országban folytatott folyamatos tevékenységet. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy ez szükséges a folyamatos kabotázsműveletek elkerülése érdekében, biztosítva a tisztességes versenyt.
- 👉 A járművezetők kiküldetését: a Bíróság megerősítette a járművezetők „kiküldött munkavállalóknak” való minősítését a határokon átnyúló fuvarozás során, ami azt jelenti, hogy jogosultak annak az országnak a munkafeltételeire, ahol tevékenykednek, különösen a díjazás tekintetében.
A Bíróság rámutat, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága a közlekedés területén különleges szabályozás alá tartozik. A közlekedési vállalkozásoknak csak annyiban van joguk a szolgáltatásnyújtás szabadságára, amennyiben ezt a jogot az uniós jogalkotó által elfogadott intézkedések – például a mobilitási csomag hatálya alá tartozó intézkedések – biztosítják számukra.
Ezen túlmenően ez az intézkedéscsomag nem tiltja meg a közlekedési vállalkozásoknak, hogy a letelepedés szabadságát azáltal gyakorolják, hogy leányvállalatokat alapítanak azokban a tagállamokban, ahol közlekedési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, és így közelebb kerülnek a szolgáltatásaik iránti tényleges kereslethez.
