Az adatok önmagukért beszélnek: miközben a fuvardíjak folyamatosan emelkednek, a fuvarozók többsége továbbra is veszteséges. A harmadik negyedévben a nemzetközi fuvarozásban 6,8%-os, a belföldi fuvarozásban pedig 14,9%-os díjemelkedést regisztráltak az elemzők. A tényleges költségnövekedés még ennél is drasztikusabb volt: a nemzetközi fuvarozásban 10,2%-os, a belföldi szegmensben pedig 17,8%-os emelkedést mértek.
A legfőbb probléma az útdíjak drasztikus emelkedése. Az elmúlt időszakban Magyarországon 60%-os útdíj-emelkedést tapasztaltak a fuvarozók, ami az ágazat működőképességét is veszélyezteti. Európa-szerte hasonló tendenciák figyelhetők meg, különösen Németországban, ahol 80% fölötti útdíj-emelkedésről számoltak be a szakemberek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az üzemanyagárak csökkenése ellenére is rendkívül nehéz helyzetben vannak a magyar fuvarozók. A külső költségdíjak beépítése az autópálya-díjakba olyan többletterhet jelent, amelynek jelentős részét a fuvarozók képtelenek áthárítani a megrendelőkre.
A probléma gyökere mélyebb a felszíni jelenségeknél, mondta el a Trans.EU-nak Lajkó Ferenc, a Közúti Árufuvarozási Index létrehozója, a DigiLog Consulting ügyvezető igazgatója. A hazai GDP a harmadik negyedévben 0,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Ez önmagában is aggasztó trend, de a részletek még inkább elgondolkodtatóak.
Az ipari termelés 6,1%-os visszaesése, különösen az autóipar és az elektromos berendezések gyártásának válsága közvetlenül csapódik le a fuvarozási ágazatban. Az autógyártás és az elektromos járműipar teljesítménye kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára, és jelenleg mindkét terület mélypontján van
tette hozzá Lajkó
A szakember szerint az építőipar 7%-os visszaesése további súlyos csapást jelent a szektornak. Ez a mutató különösen aggasztó, mivel az építőipar hagyományosan fontos megrendelője volt a fuvarozási ágazatnak.
A fuvarozók egyik eszköze a túlélésre a kapacitások drasztikus csökkentése. Az elemzések szerint a harmadik negyedévben már 1%-kal esett vissza a fuvarozói kapacitás, és ez a tendencia várhatóan folytatódik.
A szabályozási környezet további kihívásokat támaszt. A SMART-2-es tachográf kötelező bevezetése komoly terhet jelent a fuvarozóknak. Több tízezer járművön kell eszközcserét végrehajtani, miközben sem hazai, sem uniós forrás nem áll rendelkezésre a finanszírozáshoz.
Ez a kötelezettség további pénzügyi nyomást jelent egy olyan ágazatnak, amely már most is a túlélésért küzd. Az eszközcserék jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, miközben a megtérülés rendkívül kérdéses
hangsúlyozza Lajkó
A magyar fuvarozási szektor helyzete nem egyedi, Európa-szerte hasonló kihívásokkal küzdenek a közúti fuvarozók. A globális gazdasági lassulás, az autóipari átalakulás és a szigorodó környezetvédelmi szabályozások világszerte nyomás alá helyezik az ágazatot – és hozzáadnak a magyar fuvarozók terheihez.
A szakértő szerint némi bizakodásra adhat okot a kiskereskedelmi forgalom 2,7%-os növekedése, ami némi enyhülést hozhat a belföldi fuvarozóknak. Ez az egyetlen pozitív mutató egy egyébként rendkívül borús gazdasági képben.
Mi azt gondoljuk, hogy a kapacitások csökkenése, ami a harmadik negyedévben elkezdődött, tovább fog folytatódni a jövő évben, sőt, fel fog gyorsulni. Ennek egyenes következménye lesz, hogy növekedni fognak a fuvardíjak – annak ellenére, hogy nem túl rózsás a gazdasági teljesítmény
A következő hónapok döntőek lehetnek abban, hogy képes-e a fuvarozási ágazat alkalmazkodni a rendkívül nehéz gazdasági körülményekhez, vagy további leépülés vár rá.
Friss statisztikai adatok: A gazdasági teljesítmény mélyebb összefüggései
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai megerősítik a közúti fuvarozási ágazat előtt álló kihívásokat. A 2024. harmadik negyedévi gazdasági jelentés részletesen alátámasztja a korábban említett ágazati nehézségeket.
A makrogazdasági adatok szerint a GDP volumene 0,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami súlyos hatással van a fuvarozási szektorra. Az ipar teljesítménye különösen aggasztó képet mutat: a feldolgozóipar 6,2%-os visszaesése döntően a közúti járműgyártás és a villamos berendezés gyártásának csökkenéséhez köthető. Ez a tendencia közvetlenül érinti a fuvarozási ágazat megrendelési volumenét.
Az ágazatra nézve különösen figyelemreméltó statisztikai adatok:
- ✅ Az ipar teljesítménye 4,4%-kal esett vissza
- ✅ Az építőipar hozzáadott értéke 4,0%-kal csökkent
- ✅ A mezőgazdaság teljesítménye – elsősorban az aszály miatt – 14,9%-kal maradt el az előző évitől
A külkereskedelmi forgalom is árnyalja a képet: bár 1027 milliárd forintos aktívum keletkezett, az export volumene 1,9%-kal, míg az áruforgalom kivitele 3,4%-kal csökkent. Ezek a számok tovább erősítik a fuvarozási szektor előtt álló kihívásokat.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,2%-os visszaesése szintén nem kedvez a fuvarozási vállalkozásoknak, mivel ez csökkenti a potenciális beruházásokat és megrendeléseket.
Lajkó Ferenc korábbi megállapítását a statisztikai adatok egyértelműen alátámasztják: a magyar gazdaság jelenleg rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, amelyek különösen súlyosan érintik a közúti fuvarozási ágazatot.
A kormányzatnak és az ágazati szereplőknek sürgősen reagálniuk kell e tendenciákra, ellenkező esetben a magyar közúti fuvarozás versenyképessége tartósan sérülhet.
