Egyre több AI a fuvarozásban
A technológiai fejlődés egyre inkább megváltoztatja a fuvarozés arculatát. A mesterséges intelligencia (AI) és az automatizálás egyre fontosabb szerepet játszik az operatív folyamatok irányításában. Az előrejelzések szerint 2025-re a mesterséges intelligencia egyszerű feladatokat támogató eszközből olyan technológiává válik, amely lehetővé teszi az autonóm döntéshozatalt. Az AI-alapú eszközök lehetővé teszik az útvonalak dinamikus, valós idejű kiigazítását – az út- és időjárási viszonyoktól függően -, és lehetővé teszik a karbantartási tevékenységek hatékonyabb tervezését, csökkentve az állásidőt. Az EU fuvarozáspolitikája által támogatott digitalizálás felgyorsítja a fuvarozási rendszerek korszerűsítését, fokozza a biztonságot és az intelligens fuvarozási rendszerek révén elősegíti a fenntarthatóságot.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy mindezek az ambiciózus célok és büszkén rajzolt jelentések nem tükröződnek a kkv-szektor helyzetében, amely jelentősen elmarad az innováció fejlődésétől, és a likviditás fenntartására és a bizonytalan piaci körülmények közötti túlélésre irányuló erőfeszítésekre összpontosít.
Az intelligens szállítási rendszerek egyre fontosabb szerepet játszanak a modern logisztikában, és olyan változásokat hoznak, amelyek lehetővé teszik számos folyamat optimalizálását. Az IoT (Internet of Things) technológiák lehetővé teszik a flották és raktárak valós idejű nyomon követését, ami az erőforrások jobb kihasználását, valamint az útvonalak és a teljes szállítási útvonal optimalizálását eredményezi. Az ITS-rendszerek fejlett algoritmusai lehetővé teszik, hogy a fuvarozási terveket a változó út- és időjárási körülményekhez is hozzáigazítsák. Ennek eredményeképpen az ellátási láncok résztvevői jelentős üzemanyag-megtakarítást érhetnek el, egyúttal csökkentve a CO2-kibocsátást. Ugyanakkor a raktározás automatizálása hatékonyabb készletgazdálkodást és pontosabb kereslet-előrejelzést tesz lehetővé, minimalizálva a raktárhiány kockázatát és javítva a szolgáltatás minőségét.
Az IoT és a dekarbonizáció
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az IoT jelenleg forradalmasítja a TSL-ágazatot, új lehetőségeket kínálva a felügyelet és az eszközgazdálkodás számára – és ez a tendencia 2025-ben biztosan folytatódik. A járművekre (de a logisztikai központokban is) szerelt helymeghatározó és diagnosztikai érzékelők részletes adatokat szolgáltatnak, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást szabálytalanságok esetén, növelve a szállítási biztonságot. A flottakezelő rendszerekkel való integráció lehetővé teszi az útvonalak optimalizálását és a járművek hatékonyabb használatát, csökkentve ezzel az üzemeltetési költségeket és a CO2-kibocsátást.
A készletkövetési és kereslet-előrejelzési folyamatok automatizálása tovább egyszerűsíti az ellátási láncokat, ami létfontosságú a gyorsan változó üzleti környezetben.
Az Európai Unió ambiciózus éghajlati céljaira válaszul egyre nagyobb lendületet kap a kibocsátásmentes fuvarozásra való átállás. A közúti áruszállítás jelenleg az EU CO2-kibocsátásának mintegy 25%-át teszi ki, így a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítések középpontjában áll. Az olyan infrastrukturális beruházások, mint az elektromos járművek töltőállomásai és a hidrogéntöltő állomások a főbb szállítási folyosók mentén, kulcsfontosságúak a tisztább szállítási módok fejlesztéséhez. Az európai piacon egyre több nulla károsanyag-kibocsátású teherautó-modell jelenik meg, amelyek a regionális és városi szállításban is bizonyítottak, és jelenleg kétszáz-négyszáz kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek.
Az elektromos teherautók túl drágák
A 2025-re vonatkozó előrejelzések az infrastruktúra további fejlesztését és a nulla kibocsátású járművek arányának növelését irányozzák elő az áruszállításban. Piaci jelentések szerint az EU-ban az újonnan forgalomba helyezett nehéz haszongépjárművek mintegy 10%-a várhatóan nulla kibocsátású modellekből fog állni, és az ilyen járművek nyilvános töltőpontjainak hálózata kétezerre fog nőni. Érdemes megemlíteni az olyan innovatív projekteket is, mint például az autópályák áramszedőkkel történő villamosítása, amelyet Németországban és Svédországban tesztelnek.
A fő problémát és kihívást azonban továbbra is a nulla kibocsátású járművek magas beszerzési költségei jelentik, amelyek jelenleg 2-3-szor magasabbak, mint a hagyományos belső égésű járműveké (típustól és modelltől függően). A támogatási programoknak és a növekvő termelési léptéknek köszönhetően azonban hosszú távon várhatóan fokozatosan csökkenni fognak.
Szabályozási szempontból 2025-ben szigorúbb CO2-kibocsátási előírások és további pénzügyi ösztönzők várhatók a nulla kibocsátású technológiákba beruházó vállalatok számára. Mindezek az intézkedések a technológiai fejlesztésekkel együtt azt célozzák, hogy a szállítás jövőjét zöldebbé, hatékonyabbá és a mai világ és a fejlődő gazdaság kihívásaihoz igazodóvá tegyék.
Intermodális szállítás egyre gyakoribb
Az Európai Unióban az intermodális szállítás kulcsszerepet játszik a fuvarozási ágazat fenntartható fejlődésében, mivel a különböző szállítási módokat integrálja a hatékonyság növelése és a kibocsátás csökkentése érdekében. Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott e szegmens iránt, amit a környezetbarát megoldásokat támogató uniós politikák és az ellátási láncok optimalizálásának szükségessége ösztönzött. 2023-ban azonban az EU intermodális piaca kihívásokkal szembesül.
A világkereskedelem visszaesése és az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus hatással volt a fuvarozás dinamikájára. A vállalkozóknak alkalmazkodniuk kellett a változó körülményekhez, ami a rugalmasság növelésének és az innovatív megoldások bevezetésének szükségességét hozta magával, különösen a szervezeti megoldásokét (a tervezési dinamika javítása, nem hagyományos utolsó mérföldes szállítási műveletek).
E nehézségek ellenére a jövőre vonatkozó kilátások továbbra is pozitívak. A 2025-re vonatkozó előrejelzések az intermodális szállítás további növekedését jelzik az EU-ban. Ezt a növekedést az infrastrukturális beruházások, például új terminálok építése és a meglévő terminálok korszerűsítése fogja elősegíteni, ami várhatóan növeli a szállítási műveletek kapacitását és hatékonyságát. Emellett az olyan uniós kezdeményezések, mint a zöld megállapodás, elő fogják mozdítani a teherszállításnak a közútról a környezetbarátabb szállítási módokra – többek között a vasútra és a belvízi utakra – való átterelését.
Figyelem az előrejelzésekre
Az előrejelzésekkel azonban óvatosnak kell lenni, mivel évtizedeken keresztül ugyanazokat a szlogeneket ismételgették, és a piaci változások – különösen a válsággal szemben – minden alkalommal a vártnál alacsonyabb szinteken jelentkeztek. Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy az intermodális szállítás fejlesztése hozzájárul az EU éghajlati céljaihoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához. Ezért feltételezhető, hogy 2025-ben az intermodális szállítás részaránya a teljes áruforgalomban folyamatosan növekedni fog, ami pozitívan befolyásolja az európai gazdaság imázsát és versenyképességét
