A logisztikai szakmai szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi formájában nem szabad elfogadni az Országgyűlés előtt álló energiahatékonysági törvénymódosítást. Szerintük a javaslat ellehetetlenítené a 2030-ra vállalt klímacélok teljesítését, és megakasztaná az olyan fontos energiahatékonysági beruházásokat, mint a szigetelések, fűtés- és világításkorszerűsítések, vagy a kamionok vasútra terelése.
A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE), a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) közös közleményében rámutatott, hogy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) jelenlegi működése akadályozza az ország energiahatékonysági céljainak elérését.
Az EKR-ben az idei év végére olyan mennyiségű hitelesített energiamegtakarítást számoltak el a cégek, amely látszólag teljesíti a 2030-ig szükséges igényeket. Azonban a valós megtakarítások között sok az olyan rövid távú aktivitás – például szemléletformáló kampányok –, amelyek nem számíthatók bele Magyarország EU-s klímacéljainak teljesítésébe.
A szervezetek szerint az EKR-t sürgősen átalakításra szorul. Javaslatuk szerint a kötelező energiamegtakarítási mennyiséget 0,5%-ról 1,1%-ra kellene emelni, valamint csökkenteni a rövid élettartamú megtakarítások arányát a tartós energiahatékonysági beruházások javára.
A szakmai szervezetek kiemelik, hogy a kamionok vasútra terelését támogató intézkedéseket az ötéves tartós energiamegtakarítási csomag részévé kellene tenni. Ez nemcsak a közlekedési szén-dioxid-kibocsátást csökkentené évente több tízezer tonnával, hanem jelentős gazdasági előnyökkel is járna.
Az intermodális fuvarozás támogatásával évente több tízezer kamionnal mérsékelhető az autópályák terhelése, növelhető a magyar átrakóterminálok forgalma, és javítható a hazai közúti fuvarozók versenyképessége. Az intézkedés ráadásul állami vagy EU-s támogatás nélkül is megvalósítható.
A logisztikai szervezetek az Országgyűléstől azt kérik, hogy a törvénytervezetet dolgozzák át annak érdekében, hogy Magyarország teljesíthesse a 2030-as klímacéljait, és ösztönözzék a gazdaságot élénkítő energiahatékonysági beruházásokat.
