Az átalakulás pénzbe kerül
Az egyik legnagyobb kihívás e tekintetben az új technológiákba történő beruházások költsége.
A kibocsátás csökkentésére vonatkozó követelmények, mint például az elektromos járművek bevezetése vagy az alternatív üzemanyagok (LNG, biogáz, HVO 100) használata, magas pénzügyi ráfordításokkal járnak. Az elektromos járművek beszerzési költségei, valamint alacsony hatótávolságuk és a megfelelő töltőinfrastruktúra hiánya sok vállalat, különösen a kis- és középvállalkozások számára akadályokat jelentenek.
Annak ellenére, hogy Európa számos régiójában számos nyilatkozatot tettek az infrastrukturális beruházásokról, a töltőhálózat, az alternatív üzemanyagtöltő állomások vagy az intermodális vasút fejlesztéséről, a fejlődés továbbra is elmarad. A vállalatoknak gyakran saját maguknak kell megoldásokat keresniük, ami tovább növeli a működésük költségeit. További problémát jelentenek az uniós országok közötti különbségek az éghajlat-politikai megközelítésükben, valamint a jogszabályok és következésképpen a pénzügyi támogatás végrehajtásának időzítésében. Az ilyen magas költségekkel járó különbségek befolyásolják az ellátási láncban részt vevők versenyképességét.
Az ESG-jelentések bevezetése jó irányba tett lépésnek tűnik, mivel lehetőséget nyújt a vállalatok korábbi magatartásának felülvizsgálatára a környezeti, társadalmi és irányítási hatások tekintetében. Az egységes adatszolgáltatási sablonok hiánya azonban továbbra is problémát jelent. Ennek eredményeképpen minden vállalat saját jelentéstételi módszert alkalmazhat, ami zavart, az adatok összehasonlításának nehézségeit és a kulcsfontosságú információk hiányos vagy következetlen jelentésének kockázatát eredményezi.
A jelentéstételnek van értelme
Kétségtelen, hogy a nem pénzügyi beszámolásra vonatkozó jogszabályi kötelezettség nem fog egyszerre minden vállalatra kiterjedni, mindazonáltal azok, akiket ez a kötelezettség érint, elvárják üzleti partnereiktől, hogy részt vegyenek a folyamatban, és így a beszámolás egyes elemei más együttműködő szervezetekre is kiterjednek majd. Az ESG első szakasza sok kérdőjellel születik, amihez időre van szükség a szabványok egységesítéséhez és kiigazításához.
Az éghajlat-politika megértésének másik fő problémája a tudatosság alacsony szintje és a megfelelő oktatás hiánya. Az éghajlat-politikát, bár ambiciózus, nem mindig kommunikálják megfelelően, ami a változásokkal szembeni ellenálláshoz és a célok félreértéséhez vezet.
Az ESG jelentés – a kezdeti zavar és a túlzott bürokrácia vádja ellenére – fontos szerepet játszhat az éghajlati tudatosság növelésében. A környezeti hatások pontos nyomon követésének és jelentésének megkövetelése lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy jobban megértsék saját cselekedeteiket, valamint azok következményeit. Hosszú távon hozzájárulhat az üzleti tevékenységhez való hozzáállás megváltozásához és a fenntarthatósági elvek jobb végrehajtásához.
Vállalatunk a fuvarozási piac tudatos szereplőjeként aktívan a fenntartható fejlődés irányába fejlődik. E stratégia egyik kulcseleme az intermodális szállítás fejlesztése. Ez a fuvarozási forma kiváló megoldás a környezetre és a társadalomra gyakorolt negatív hatások csökkentésére, különösen akkor, ha alacsony és nulla kibocsátású járművekkel egészítik ki az úgynevezett első és utolsó mérföldön történő szállítást, ami hazánkban is folyamatban van. Az intermodális szállítás azonban előnyei ellenére is sokkal összetettebb, mint a hagyományos közúti szállítás.
Az intermodális szállításhoz infrastruktúra szükséges
E megoldás összetettsége abból adódik, hogy nagyobb számú szállítóegységet, például teherautókat, vonatokat és átrakó terminálokat kell bevonni. Egy ilyen struktúra lényegesen több beruházást igényel, mind az infrastruktúra – a terminálok és a vasúti összeköttetések fejlesztése -, mind a teljes logisztikai folyamat megszervezése tekintetében. Az intermodális szállítás hatékony működéséhez elengedhetetlen a megfelelő vasúti infrastruktúra és az átrakóterminálok megléte a kulcsfontosságú helyeken, ami sok régióban továbbra is kihívást jelent. Az ilyen típusú projektek sikeréhez számos szereplő – vállalatok és közintézmények – bevonása, valamint megfelelő pénzügyi támogatás elengedhetetlen.
A számos kihívás és a meglévő akadályok ellenére a fuvarozói ágazat fenntarthatóság felé történő fejlődése lehetőségeket is rejt magában. Azok a vállalatok, amelyek működésüket a környezetvédelmi követelményekhez igazítják, versenyelőnyre tehetnek szert azáltal, hogy olyan ügyfeleket vonzanak, akik egyre inkább az ESG-elvek alapján választanak majd üzleti partnert. Az infrastruktúra fejlesztése és a zöld technológiákba történő beruházások növelése idővel hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez és a működési hatékonyság növeléséhez.
Mi a helyzet a hibrid megoldásokkal?
A jövőnk a fuvarozásban egy elkerülhetetlen átalakulás. A folyamat végrehajtása komoly pénzügyi és szervezési kihívásokkal jár, ezért kulcsfontosságú a megfelelő tervezés, a különböző szereplők közötti együttműködés és a pénzügyi támogatás biztosítása helyi, nemzeti és uniós szinten. Ebben a folyamatban nem kevésbé fontos a megfelelő kommunikáció és oktatás – mind a vállalkozások, mind a munkavállalók számára -, hogy jobban megértsék az éghajlat-politika céljait és azok elérésének módját.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem minden, a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében követett irányvonal tűnik egyértelműen helyesnek. Az e célok eléréséhez szükséges idő és a végrehajtás módja továbbra is vitatható. Ezért kulcsfontosságú a különböző technológiákat és módszereket kombináló hibrid megoldásokon alapuló megközelítés, amely lehetővé teszi a tevékenységek hatékony alkalmazkodását a változó valósághoz. A változás gyakorlati megközelítése, amely a környezetbarát megoldások fokozatos bevezetését és az azokhoz való rugalmas alkalmazkodást foglalja magában, nemcsak a megfelelés, hanem egy hatékonyabb és versenyképesebb fuvarozási ágazat kiépítését is lehetővé teheti, amely megfelel mind az ügyfelek, mind a környezet igényeinek.
